Világosan emlékszem, mikor még a Gyerek Előtt nagy ritkán elsétáltam egy-egy játszótér mellett huszonévesen, tiz esetből hétszer elborzadtam a látványtól. Bevallom, nem a gyerekeket tartottam alaktalannak, ducinak, elhanyagoltnak, hanem a sok-sok mackónadrágos, kissé telt anyukát, akik vagy lelkesen vagy fáradtan terelgették kisebb-nagyobb utódjaikat az üditő kivételeknek számitó csinoska mamák mellett.

Mióta Nyanya vagyok és belülről látom a Szülők Világát, a nagyobb darab anyukák látványa okozta elborzadás valahogy észrevétlenül, fokozatosan elpárolgott belőlem. Hiszen ki vagyok én, hogy görbén nézzek egy ismeretlenre, mert van rajta egy kis felesleg? Honnan tudhatnám, hogy ez az illető mit tesz azért, hogy ez ne igy legyen? Egyáltalán, mi közöm hozzá, hogy más milyen külsővel érzi jól magát?

Az anyává válás, ha tagadjuk, ha nem, óriási testi változásokkal jár. Anyukaként rengeteg más szülővel találkozva, eszmét cserélve azt vettem észre, hogy az emberek alapvetően négy nagy tipusba sorolhatók:

• A Mázlisták. Ők azok, akik szülés után röviddel minden rásegités nélkül 90%-ra visszanyerték az alakjukat.
• Az Erősek. Ők azok, akik odafigyelnek, mit és mennyit esznek, akik vállalták, hogy nehézségek ide, nehézségek oda, mindent megtesznek azért, hogy összetévesszék őket a gyerek még nem szült bébiszitterével - és ez sikerült is nekik.
• A Kitartóak. Ők azok, akik az Erősekhez hasonlóan igyekeznek egészségesen élni, étkezni és sokat mozogni, de köszönhetően annak a fránya genetikának, hiába küzdenek, az eredményeik nem beszélnek magukért.
• A Természetesek. Ők azok, akik a Mázlistákhoz hasonlóan nem fektetnek nagy hangsúlyt arra, hogy jól nézzenek ki, nem sportolnak rendszeresen, nem számolgatnak kalóriákat, azt esznek, amit megkivánnak - és ez bizony meg is látszik rajtuk.

Az, hogy valaki mennyire képes visszanyerni az "eredeti" külsejét, alapjaiban szerintem teljesen genetikusan meghatározott. A genetikára természetesen rá lehet játszani, az "áh, én ilyen vagyok és kész, bármit csinálok, úgysem leszek csinosabb" égisze alatt nem bölcs dolog a kisujjunkat sem mozditani azért, hogy jusson időnk sportolni, mozogni, egészségesen főzni, de az, hogy valaki megtesz-e mindent azért, hogy jól érezze magát a bőrében és elérje a számára optimális külsőt, az véleményem szerint csakis az egyénre tartozik, tekintve, hogy külsősként sosem tudhatjuk, hogy egy Kitartóval vagy egy Természetessel állunk szemben...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.